## Rózsa és a Pillangó

Egy gyönyörű, vörös rózsa büszkén nyílt ki kertünkben. Selymes szirmai a reggeli harmatban csillogtak, illata pedig az egész kertet átitatta. A rózsa önmagában elégedett volt szépségével és illatával, s azt hitte, hogy ő a kert legcsodálatosabb lakója.

Egy nap egy finom, kékes árnyalatú pillangó szálldogált a kerten. Lágy szárnyaival ringatózva megpihent a rózsaszirmon. A rózsa felháborodott. "Merész vagy!", kiáltotta a pillangóra. "Nem látod, hogy én vagyok a legszebb? Miért merészelsz rám szállni?"

A pillangó nyugodt mosollyal nézett a rózsára. "Csodálatos vagy," mondta. "De a szépség sokféle formában létezik. Nézd meg a szárnyaimat, hogy táncolnak a szélben! Én a virágokból gyűjtöm a nektárt, és terjesztem az illatukat a kertben. Mindegyikünknek megvan a maga szerepe."

A rózsa hallgatta a pillangót, és lassan megértette, hogy nemcsak ő létezik a világban. A pillangó vándorlása, tánca és nektárgyűjtése is csodálatos volt. A rózsa szíve megtelt békével.

"Bocsáss meg," mondta a rózsának a pillangóhoz. "Nem gondoltam arra, hogy másoknak is lehetnek értékes adottságaik."

Ezután a rózsa és a pillangó jó barátok lettek. A rózsa büszke volt szépségére, de megértette, hogy a világ tele van csodálatos dolgokkal, amelyek mindegyike egyedi és értékes.